miért van az, hogy az ember olyan nehezen dönt a fontos dolgokban?
ez természetes, de senki nem mondta még el nekem, hogy miért van így.
hogy miért vagyok csöndben, amikor az életemmel játszom.
hogy aztán se a jó, se a rossz döntésemet nem tudom kiheverni...
fáj belül, fáj kívül.
"ma még fáj, de egyszer minden megfakul" ... nem igaz.
mindent érzékelek... ha szép egy énekhang és tiszta, akkor kiráz a hideg, ha nem , akkor nem történik semmi.
ha finom az étel, sokat eszem és jól esik és érzem.
és sorolhatnám.
de miért nem vagyok képes dönteni? nem tudok a szívemre hallgatni, mert eléggé kivan szegény.. és össze-vissza döntöget és nem lehet a fontos dolgokat a kisszívemhez igazítani... mert abból káosz lesz...
nagyon nagy az űr ezen a téren és fel kellene nőni hozzá...
soha nem lesz teljes, de legalább... lenne valami, mert így nem bírom...
szeretnék nyugalmat, szabadnak lenni és valakit, aki támogat és nem zavarja az, hogy jól érzem magam.
nem tudom, hogyan tudnám ezt elérni, nem tudom, mikor és hogyan bízzak.
hogy kell bízni?
én soha nem tudtam eldönteni, hogy mikor akarok bízni és mikor nem...
általában nem bízok.
a zenében bízok,de már belefáradtam,mert a zene nem egy ember...sajnos. pedig akkor ő lenne a párom.
nem tudom, mit tegyek, kiről kérjek segítséget és hogyan. nincs időm.
ez az egyik legrosszabb időszakom, ahol 1 dolog segít.
valahogy mégsem jön össze
semmi
nem hiszem el... hogy megint ilyen szerencsétlen vagyok.
miért nincs mindenre idő, pedig olyan hosszúnak tűnik.
tényleg rövid.
tanácsolom, hogy cselekedjetek mindenben, amíg lehet.
Mostmár valaki komolyan megválaszolhatná kérdéseimet, mert belefáradtam a válaszok kutatásába... Tudom, hogy az én feladatom megválaszolni, illetve megkeresni a válaszokat... De nem megy, mert mást is szeretnék csinálni az életben, mint ezeket a válaszokat kutatni, de annyi kérdésem van, hogy emellett nincs időm mást csinálni...
